2016. május 8.

Anne Eliot - Toplistás szerelem

HANGULAT                                MOLY                                         2016

"Hunter tudja, hogy az a balhé a kocsival hülyeség volt. De hát egy popsztártól mindenki azt várja, hogy őrültségeket csináljon, nem? Emiatt még nem kéne az anyjának meg az ügynökének száműznie őt a nagynénjéhez egy isten háta mögötti kisvárosba. Na és kit kérnek meg, hogy segítsen neki álruhában elvegyülni a helyi gimiben? Valami flúgos kiscsajt, aki fiúk közelében teljesen lebénul, és/vagy véletlenül kiüti őket. Remek… De fura módon a világhírű énekestől a már-már kórosan félénk Vere valamiért mégsem jön zavarba, sőt Hunter mellett be nem áll a szája, imád vele lógni, és folyton pasiszerző tippekért nyaggatja. Vagyis a tinilányok millióinak bálványa pillanatok alatt a barát zónában találja magát. Na ehhez azért neki is lesz egy-két szava!"

Egy ideje már nézegettem, többször is a kezembe vettem a könyvesboltokban azzal az állítással, hogy na most megveszem, de végül mindig a polcon találta magát újra. De mégis hogy sikerült elolvasnom? Hát mire jók a barátok, ha nem könyveket adnak kölcsön egymásnak? Sok mindenre másra is, az tény. Ezúttal is szeretném megköszönni Marcsinak, hogy első alkalommal megbízott bennem annyira, hogy kölcsönadja nekem, mivel tudom én, hogy a könyv az nagy érték egy molynak. Drága barátnőmmel bejártuk a könyvfesztet, és úgy terveztük, hogy a könyvhétre is együtt megyünk.:)

Na de a könyv!
Először is... A fülszöveg egy kicsit félrevezet minket, hiszen azt mutatja, hogy magába akarja bolondítani a lányt, hiszen mi az már, hogy valaki nem szeret egyből bele, de nem ez történt. Hunter, alias Dustin teljesen megelégedik a friendzone-nal. De hátrább az agarakkal, kezdjük elölről! 
Az első fejezetben megismerkedhetünk a felfújt hólyag Hunter Kennedyvel, aki fel van háborodva amiatt, hogy az anyja és Martin, az ügynöke elküldi valahova az isten háta mögé azzal a szándékkal, hogy kicsit pihenjen, amit megértünk, hiszen a popsztár élet azért nem egy könnyű dolog... Az ember nyomában mindig ott vannak a minden lében kanál lesifotósok, ami azért fárasztó is tud lenni egy idő után. A fiú úgy érzi, hogy a gödör alján van, mindenki azt hiszi, hogy öngyilkos akart lenni, pedig nem, csak nagyon úgy tűnt, anyjával nem beszélnek egy ideje, apja pedig lelépett valami asszisztens csajszival, akivel ráadásul ő is kavart. Mesés családi háttér, nem igaz? Számunkra nem is kérdés, el kell szabadulnia innen. De hát a sajtó hamar lenyomozná, így más valakinek kell kiadnia magát, méghozzá Dustin McHugh-nak, aki ráadásul egy stréber fazon lenne szemüveggel, fogszabályzóval, barna hajjal (vagyis Hunter kénytelen befesteni) és hosszú flanelinggel. 
De felesleges is lenne tiltakoznia, már minden el van intézve, utazik és kész. 
A történet másik főszereplőjével is nem sokkal utána találkozunk, Vere-rel. 
Tudjátok mi a furcsa, de egyedi is egyben a könyvben? 
E/3-ban van írva, ami az elején nem kicsit zavart, aztán megszoktam, de az egészet szemszögökre bontják. Vere-ére és Hunterére/Dustinéra. És hiába külső szemlélő üzemmódban vagyunk, ismerjük az adott nézőpontú ember érzéseit, mert leírja nekünk gondolatjelbe. Furcsa, furcsa, de imádnivalóan egyedi. Ezen kívül a regény még négy részre van tagolódva. 
Az elsőben még Hunter a fiú főszereplő, de szegény ottani karakterek nagyon belezavarodnának, hogy éppen minket hívják, így a második és harmadik részben végig Dustinként emlegetik, és már el is felejtjük, hogy igazából Hunter Kennedy létezett eddig, de persze kedvenc popsztárunk visszatér a negyedik tagolatra. 
De ott tartottam, hogy végül is be kell illeszkednie a coloradoi iskolába, és ebben a Roth család segít neki, főként a két fiatal, Charlie és Vere. Hamar összebarátkoznak, de mielőtt reménykedhetnénk benne, hogy a lány és a popsztár között több is lenne, mint barátság, Vere kijelenti, hogy ő egy Curtis nevű izomagyú focistába szerelmes. De hát mit tenne egy fülig elolvadt csajszi, mikor a kiszemelte épp ránéz? Hát hebeg-habog, de ezt állandóan, mikor megjelenik a fiú. Érdekes, Dustin mellett ez a veszély egyáltalán nem fenyegeti. Vere elkíséri a fiút sztártalanítani, ami sikerül is, az egész városban senki sem ismeri föl, még Vere legjobb barátnője, a nagy GuardeRobe-fan, Jenna sem. 
A titok jó sokáig kitart, senki sem gyanakszik, úgy látszik, Hunter nagy színész is amellett, hogy nagyszerű előadó. 
Megtudhatjuk, mi történt pontosan azon az éjszakán, miután a fiút száműzték ebbe a kisvárosba.
De talán a legkellemesebb érzés az olvasó számára, hogy láthatja, ahogy a depresszióból kikerült világhírű énekes újra boldog, és önmaga lehet.

Karakterek:
Vere: Mind a két főszereplőn jellemfejlődés volt észlelhető, de akkor most kezdeném Vere-rel. Abból a lányból, aki nem mer megszólalni és szégyenlős mindenki előtt, a végén egy csaknem magabiztos, bár még mindig elpirulós és zavarbajövős személyiséget találunk helyette.
Hunter/Dustin: Azt hinnénk, hogy Hunter és Dustin karaktere megegyezik, hiszen a személy is egy... De mégsem. A kezdetek kezdetén Hunter majdnem egy felfuvalkodott hólyag, a nagy Hunter Kennedy, és az akkori szituációban minden más szar volt, mert el kellett mennie az isten háta mögé. De miután belebújt Dustin szerepébe, ez csak jót tett neki. Elkezdett rendesen élni. Bár tulajdonképpen nem magát adta, mondhatnánk, de azt tudja egy ember? Valahol mindig megjelenik saját maga, és ez a Dustin, aki nem a popsztár, hanem csak egy egyszerű srác volt, elkezdett hatni a lányok kedvencére, Hunter Kennedyre...
Jenna: Azt gondolná az ember, hogy ő a tipikus legjobb barátnő, pedig akkor nagyot téved. Milyen is a klisés BFF? Szép, vicces, bomlanak érte a pasik, de azért annyira nem is eszes. Hát Jenna nem ilyen. Hóbortos, vicces, és csak a hülye agyalásai mosolyt csalnak az arcunkra. (Kedvenc jelenetem tőle: Mikor a válások okára azt mondja, hogy az, mikor a pasik választják a lányt, és nem fordítva, és ezt még meg is magyarázza!) Szeretni való leányzó volt, de nem a suli királynője, osztozott a "lúzerségen" Vere-rel.
Charlie: A szerető báty. Őszintén, én mindig szerettem volna egy nagy tesót, lehetőleg egy fiút, aki mindentől megvéd, oké, talán nem mindentől, de megvéd. És Charlie is ilyen. Néha nagy arrogáns pióca tud lenni, de alapjában véve a jó fiúk táborát erősíti.


Borító:
Na erről most nem fogok tudni sok mindent mondani, ugyanis a többi LOL-könyv ellenére, ez nagyon is bejön. Sőt, imádom. Tökéletes. És mikor ezt mondom, tényleg így gondolom. Az egyik kedvenc borítóm, amit könyvön láttam:)

Összességében:
Abszolút befutó. Egy aranyos történet, ráadásul imádom a popsztárokat, hányszor elképzeltem valami hasonlót köztem és Zayn Malik között... Hú, hát igen, sok hullócsillagom ráment. Rugalmas, könnyed, letehetetlen.

Oldalszám: 496
Kiadó: Móra

Kedvenc karakter: Hunter Kennedy

Kedvenc idézet: 
"– Pedig az. Együtt járunk. Alig bírom levenni a kezem a srácról. El se tudod képzelni… Mmm… A bátyád úgy csókol, mint…"
~ Jenna



2 megjegyzés:

  1. Mióta megjelent a könyvesboltokban azóta szemezek vele és most még jobban szeretném elolvasni :) egyszer csak sikerül hozzáférnem :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Reménykedjünk benne! Nagyon aranyos történet :3

      Törlés