2016. augusztus 23.

Jamie McGuire - Az éden

HANGULAT                                MOLY                                         2015

"Látta az elmondhatatlant. Ismeri a megismerhetetlent. És most harcba száll a legyőzhetetlen ellen. Nina Grey ahhoz megy feleségül, akihez nem lett volna szabad, azt a gyermeket hordja a szíve alatt, akinek sosem szabadna megszületnie, és olyan háborút visel, amiben nem győzhet. Jared Ryel pedig, akinek újdonsült feleségét és meg nem született gyermekét kell megvédenie a Pokol dühétől, nem hibázhat. Miközben sürgeti az idő, hogy visszavigye Jeruzsálembe a varázskönyvet, újból felkeresi a Szent Anna templomot, és ráébred, hogy a válaszok mindvégig a szeme előtt voltak. Ninának és Jarednek egymásba kapaszkodva kell addig életben maradniuk, amíg a gyermekük megmenti őket és a világot."

Miután a második részt befejeztem, nem sok időbe telt folytatnom a trilógiát a befejező kötettel. Mint azt az első résznél is meséltem, azért kezdtem újra az egészet, mert nem emlékeztem már az eseményekre, mikor ez a rész megjelent, szóval ehhez teljesen tudatlanul álltam hozzá. 

A jóslat végén Nina és Jared kitűzik a dátumot, mikor is egybekelnek azon a helyen, amiről még az első részben álmodoztak. 
Egy csendes, meghitt helyzetbe csöppenünk, ugyanis az első fejezetben elérkezett a nagy nap. A lány egy angyalivadékkal a hasában készül férjhez menni szerelméhez. Hirtelen mintha nem is egy fantasy történetet olvasnánk, csak egy olyan párét, akinek meg kellett harcolni a maguk harcát a világgal szemben. De persze ebbe is bele kell rondítaniuk az ellenségnek. Mikor megjelenik Michael és Gabriel egy percig visszatér az élőkhöz rájönnek, hogy még gyorsabban rá kell jönniük a megoldásra. Bár a menny még nem állt egyik oldalra sem, a pokol ellenük fordult, és mindenképp a még meg nem született Babszemre fáj a foguk. 
Ez a kötet leginkább egy felkészülés a végső nagy összecsapásra, amire az utolsó oldalakon kerül sor természetesen. 
Meg kell találni a megoldást, amivel a mennyet maguk mellé tudják állítani, de addig is meg kell születnie a gyereknek. Addig mi tévők legyenek? Támadások továbbra is érik őket, emberek halnak meg. Ők hogyan éljék túl? Az alvilág emberei ezerszer annyian vannak, hogy elvigyék a gyereket.
Közben Ryan és Claire szerelme is szépen lassan kibontakozik, és bár Bex elég fiatal a többiekhez képest, simán elég érett hozzájuk. Hiányoltam az ő kis barátnőjét. 
Izgalmak még mindig voltak ezerrel, de mint azt már említettem, ez leginkább felkészülés volt.
Személy szerint nekem a középső kötet tetszett legjobban, de ez van.
Egy csodálatos befejezés volt, ennél jobban azt hiszem én se tudtam volna megálmodni. Bár mikor Nina úgy dönt ellenszegül makacsul, akkor megállt bennem az ütő, és gondolom ez egy jó hatás volt. Ezt akarta elérni az írónő. 
Szerintem már jó sokszor említettem, hogy imádom ezt a trilógiát.
Romantikus, fantasy, aranyos, megmosolyogtat, megsirat, megdobogtatja a szívem. 
Remélem nektek is ezt okozza majd. :)

Karakterek:
Nina: Mint kicsivel feljebb említettem, akkor megállt bennem az ütő. Makacs, az tény. Hormonjai tombolnak, megértem. De azért hülye már ne legyen, kérem. Abban a pillanatban nem érdekelte a többiek, a férje biztonsága, csak azért, mert egy kis friss levegőre vágyott... Azért nálam az ütött. 
Jared: Még mindig ugyanaz. Kedves, jóképű, hűséges, önzetlen... Olyan Jaredes. 
Claire: A végére bárhogy is érzéketlennek próbálta mutatni, Ryan átlátott rajta, és végül megtörte a jeget, aminek nagyon örültem. Már az elejétől fogva shippeltem őket. Igen, talán csak én vagyok képes shippelni két könyves szereplőt. Hehe. 

Borító:
Még mindig nagyjából ugyanolyan, de azért mégis eltérő. Az erdő motívum még mindig megtalálható, de a fény ezúttal nem az ösvény végéről jön, hanem egy kis kalyibából, ahova egy út vezet. De az úton egy árva babakocsi van. Megjegyzem, eléggé rondán rátéve, mert egyáltalán nem élethű. 
És igen. Én még mindig maradnék annál a "háttérben az óceán, és a szigeten vannak" motívumnál. És a bal sarokba pedig ugyanolyan szürkés képpel egy kis család képe jól mutatna. Jared, Nina és a kis pöttöm Éden. 
Bár azt még hozzátenném, hogy elég hátborzongató lett. Mint egy horrorfilm plakátja nagyjából. Egy elhagyatott babakocsi... Sötétség, csak a házból jön ki fény... És ehhez még hozzájön az élénksárga cím is. Jó nagy és egyáltalán nem kalligrafikus betűkkel. Én sokkal meghittebbre képzelném el, hiszen az eleje puszta boldogság, azzal kezdődik, hogy összeházasodnak. Lehetne a borító is sokkal vidámabb.

Összességében:
Imádtam minden sorát. 
Tökéletes befejezés egy ilyen trilógiának. 
Aranyos, megkönnyeztet, megmosolyogtat, a szívedhez nő. 
És ha már említettem így a filmeket is, én személy szerint szívesen látnám a moziban is. Kíváncsi lennék Jared karakterére... Lenne pár ötletem..



Oldalszám: 288
Kiadó: Maxim

Kedvenc karakter: Claire Ryel és Ryan Scott

Kedvenc idézetem: 

"A szívemben mindig menedéket találsz, a karomban lesz az otthonod."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése