2017. július 20.

Kiera Cass - A korona

HANGULAT                                MOLY                                        2016


"A PÁRVÁLASZTÓT CSAK EGY IFJÚ NYERHETI MEG. A HERCEGNŐNEK PEDIG CSAK EGY SZÍVE VAN. 

Eadlyn Illéa első olyan hercegnője, akinek Párválasztót rendeznek, ám egyáltalán nem hiszi, hogy harmincöt kérője közül bármelyikbe is bele­szerethet. A versengés első heteiben kizárólag a napokat számolja, hogy mikor küldheti végre haza az összes fiatalembert. A palotában történő események következtében azonban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és eközben arra is ráeszmél, hogy talán mégsem tenné boldoggá, ha magányos maradna. Eadlyn még mindig nem igazán tudja elhinni, hogy rá is olyan tündérmesébe illő élet várhat, mint a szüleire húsz évvel korábban. Az embert azonban a szíve időnként nagyon is meglepi… Ezért a lánynak hamarosan olyan döntést kell hoznia, amely minden korábbinál lehetetlenebbnek és fontosabbnak bizonyul."

El sem hiszem, hogy hivatalosan is a sorozat végére értem. Itt küszködöm a könnyeimmel, és egyszerűen azt kívánom, bárcsak lenne annyi időm, hogy újra és újra elolvashassam Kiera csodálatos köteteit. 
Egy történet, amely hercegnővé varázsolja az olvasóit. 
A koronahercegnő végén Eadlyn eldönti, hogy nem hagyhatja cserben az országát, akármennyire is ellene van a Párválasztónak és házasságnak, kell találnia valakit, aki elég jó arra, hogy mellette uralkodhasson. A mezőnyben már csak hat fiú vesz részt, ezek közül kell a trónörökösnek választania, kivel kívánja eltölteni a hátralévő életét. Eközben megjelenik egy Marid nevezetű fiú a Schreave család múltjából, aki közeledni próbál elég gyanúsan Eadlyn felé. 
Sokan állítják továbbra is, hogy a Párválasztó trilógia folytatásai nem ugrották meg az eredeti kötetek által felállított lécet. Én pedig biztos vagyok benne, hogy ez nem így van. Ez a könyv is, hasonlóan a többihez, egyszerűen zseniális. Méltó befejezése ennek a csodálatos sorozatnak, amiben eddig az olvasónak része lehetett. 
Kiszámíthatatlan volt, az utolsó oldalakig nem voltam benne biztos, hogy végül Eadlyn kit választ majd maga mellé. Kíváncsi voltam, de mégis sokszor összecsuktam a könyvet, hogy ne érjek olyan hamar a végére. Nem akartam egyszerűen, hogy az utolsó oldallal kelljen szembesülnöm, mert az már hivatalosan is a végét jelentené. Csak egy gondolat kavargott a fejemben: Nem akarom letenni! Kérek belőle még! Még! Még! Még!
A szívemig hatolt a történet. Eadlyn hercegnő választása is szívügyemmé vált, de nem csak a szerelmi életében, hanem a trónöröklésben is. Hatalmas dolgokat kellett egyedül átvészelnie, az eddigi évei fenekestül felfordulnak, és ezennel élesben megy az ország irányítása. Nem szúrhatja el, pedig alig nagykorú. El sem tudom képzelni, hogy egy év múlva hasonló dolgokat vigyek véghez. 
Szokásához híven Kiera fordulatosan szőtte és fonta a cselekmény szálait, ettől és persze a stílusától letehetetlen lett az egész könyv. Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire imádom. Hatalmas benyomást tett rám ez a kötet is. Talán az egyik legvékonyabb, mégsem tudom azt mondani, hogy a legjelentéktelenebb, sőt.. Annyi érzelem van benne, izgalom, mégis ki lesz a befutó, aki végleg elrabolja Eadlyn hercegnő szívét. Bevallom, én két személy között vacilláltam eléggé, és egyszerűen nem bírtam eldönteni, melyikre tegyem a voksom. Mindkét páros annyira aranyos lett volna közösen, de jól választott a főhősünk. Elengedte az egyiket, hogy az kiteljesedhessen, és utat engedett a szívéhez. 
Szavakba is alig tudom önteni, mennyit jelentett nekem A korona.
Annyira magába szippantott az egész világa, hogy napokig nem tudtam elkezdeni másik könyvet. Csak ringattam magam az örömben és egyben bánatban, amit éreztem.
Kedvencemmé lett.
Megérdemli ezt a titulust, ugyanis annyira, de annyira mélyen megérintett, hogy az hihetetlen. Gyönyörű, csodálatos, eszméletlen.
Ilyen Kiera Cass, amiért megalkotta nekünk a Párválasztó sorozatot.
Köszönöm ezt az összes rajongó nevében, és remélem, hogy hallunk még felőle és más irományairól.
NAGYON AJÁNLOM.

Karakterek:
Eadlyn: Az előző kötet értékelésében megemlítettem, én mennyire bírtam a lányt annak ellenére, hogy sokan már erőltetettnek és kimondottan picsogó libának tartották. De ebben a kötetben minden megváltozott. Láthattuk nyolcszáz oldalon keresztül ahogyan egy tinédzser lányból egy érett királynő válik.
A fiúkról nem fejtem ki bővebben a véleményemet, mert nem hinném, hogy spoilermentesen tudnék erről beszélni. A végére két lehetséges jelölt maradt versenyben, és sokáig nem tudtam eldönteni, mégis melyikük nyerje meg a Párválasztót. De ahogy láttuk Eadyln érzelmeit, egyszerűen emiatt eldőlt a játék. A másiknak pedig egyértelműen világot kellett látnia, erre született, ezt akarta egész életében, és ezt a királynő megadhatta végre neki. Nagy szomorúsággal. Az én lelkem is belesajdult a jelenetbe, de éreztem, ahogy a főhősünk is, hogy így lesz a fiúnak a legjobb. Ahogy ezt írom, újból könnyek gyűltek a szemembe.

Borító:
Bevallom őszintén, nekem ez, a legutolsó az, amelyik egyáltalán nem tetszik. A színe gyönyörű, ahogy a ruha is, mégis a lányról ez eléggé egy előnytelen kép. Értem én, hogy a hercegnők általában felkötik a hajukat, de szerintem sokat dobott volna a fotón, ha mégis ez alkalommal kiengedte volna. Továbbá ettől a szembeprofilos ábrázattól olyan igazolványkép jellege lett az arcának. De amúgy imádom az összeset. Csak ezt... kevésbé.

Összességében:
Tökéletes befejezése egy tökéletes sorozatnak. Nem tudom szavakba önteni, mennyire imádom egyszerűen Kiera Cass stílusát és történetét. Gyönyörű, csodálatos, zseniális. Ahogy ezt az egész világot kitalálta, ami egyszerűen beszippantott magába, és nem engedett el. Eadlyn, a főhősünk hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül a nagyjából nyolcszáz oldalon. Az izgalom egész végig megtalálható benne, az olvasó a nagy részéig csak találgathat, mégis ki lesz a befutó a hercegnő szívéhez.
Megérintette a lelkemet, napokig nem tudtam utána másba belefogni, mert annyira szerettem. És ez volt a befejezőkötet. Tudom, hogy vannak kiegészítők is, azok mégsem olyanok, mint egy hagyományos. Remélem, Kiera mihamarabb előrukkol egy újabb történettel, mert egyszerűen nem szabad hagyni, hogy ez az írónő elvesszen.

Oldalszám: 300
Kiadó: GABO

Kedvenc karakter: Kile Woodwork, Eadlyn Schreave és Erik 'Eikko' Koskinen

Kedvenc idézetek: 

"– Jól vagyok. – (…)
 – Egészen biztos? Mert esetleg a szobánkba hozathatnám a vacsorát.
 – Ha megteszed, komolyan mondom, a fejedhez fogom vágni.
 Elnevettem magam. Egyre hihetőbbnek találtam, hogy a saját Párválasztójukat végigveszekedték." 
*
 "Ha azt képzeljük, zuhanunk, lehetséges, hogy épp útban vagyunk valami olyasmi felé, amire mindig is vágytunk." 
*
 "Négyéves lehettem, Kile pedig hat, amikor elég sokat játszottunk együtt. Még mindig nem tudtam felidézni, mitől gyűlölte meg a palotabeli életet, vagy mikor kezdődött kölcsönös ellenszenvünk, de abban az időben Kile egyfajta második Ahren volt a szememben. Egy nap hármasban bújócskáztunk, és Kile megtalált. De az „ipiapacs, te vagy a hunyó” helyett lehajolt hozzám és szájon csókolt. Felpattantam, a földre löktem, és esküdöztem, hogy felakasztatom, ha még egyszer ilyesmivel próbálkozik."

2017. július 16.

Carrie Cooper - A szemtanú

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"Ki ne várná repesve, hogy beteljesíthesse gyermekkori vágyát? Hogy kiszakadva a hétköznapok egyhangúságából végre nekivághasson egy kalandos világ körüli útnak? Lili Green izgatottan készül a régóta szervezett utazásra. Összekészített csomagokkal és új élmények reményével vág bele az indulás előtti utolsó munkanapjába. Ám egy pillanat alatt minden a feje tetejére áll, amikor Lili egy bűncselekmény szemtanújává válik, és ezáltal egy bérgyilkos céltáblájának közepére kerül. A teljesen félresiklott utazás pedig immár nem a szép emlékek gyűjtéséről, hanem az életben maradásról szól. 

Carrie Cooper kalanddal, érzelemmel, humorral és váratlan fordulatokkal teli története során végigizgulhatjuk, hogy egy teljesen hétköznapi lány mit tesz olyan cseppet sem mindennapi helyzetek sodrásában, amelyek végérvényesen megváltoztatják az életét."

Nagyon szépen köszönöm az Álomgyár kiadónak a lehetőséget az olvasásra és a dedikált példányt az írónőnek!

Már kezdek magamhoz térni a sokkból, amit A szemtanú utolsó soraitól kaptam. Ez természetesen pozitívum, de kezdeném az elején. 
Hamar megbarátkoztam az írónő stílusával, ugyanis egyszerűen annyira laza és kivételes, mégis komoly és nem szlenges. Korán beláttam, hogy az E/3-as írásmód ez esetben praktikus választásnak minősült, ugyanis így egyszerre több helyről nézhettük az eseményeket, könnyedén ugrálhattunk a helyszínek között. 
Lehengerlő volt. Teljességgel imádtam. A könyv hátulja nem hazudik, a tartalom tele van kalanddal, érzelemmel és humorral. Ráadásul cseppet sem átlagos. Engem már az első oldalaival megvett magának. 
Lili, a főhősünk éli mindennapi életét, szeretne valami színt vinni a szürke hétköznapjaiba, aztán arra ébred, hogy azt kívánja, bár csak meg se fordult volna a fejében a kiruccanás. Az élete veszélyben forog, és alig egy hajszál választja el őt a másvilágtól. Ezt a hajszálat John Fullernek hívják. Társával, Zackel az FBI-nak dolgoznak, és Lili szerencséjére jókor voltak jó helyen, viszont hogy megmentsék, nincs más választásuk, mint egy újabb galibába belerángatni őt. Egyrészt feladatuk védeni a szemtanút, az egyetlen embert, aki látta a Kaszást, és aki be tudja azonosítani, másrészt pedig tovább kell folytatniuk a nyomozást egy bizonyos Görög, más néven Nikosz Sztatopulosz után.
Mivel tudtam, hogy egy romantikus krimit vettem a kezembe, el kezdtem gondolkodni azon, a párnak ki lehet a másik fele. Kivel kerül Lili romantikus viszonyba? Nagyon sokáig törtem ezen a fejem, és még mindig alig bírom elhinni, hogy egy ilyen csodálatos írónő lakik ebben az országban. Aki ilyen rettentően jól keveri a lapokat, fenntartja az érdeklődést, fokozza az izgalmakat. Nem csak a romantikus szempontból, de az biztos, hogy abban aztán nagyon. És miután kiderült, ki is Lili szíve választottja, egyszerűen nem tudtam okolni érte. Ugyanis a férfit én már az első említésénél imádtam. Uppsz, kicsit szentimentális vagyok. 
De mint mondtam, ez a zsenialitás nem csak a történet romantikus részére vonatkozik, hanem magára a cselekményre is. Azon kívül, hogy rendkívüli maga az alapja is, a folytatás talán még jobban. Egyszerűen letehetetlen volt számomra. Fokozta az izgalmakat, ami aztán a végén robbant, méghozzá nagyon nagyot. És végül még annyira olvastam volna tovább, összeszorult a szívem, amikor az utolsó mondathoz értem.
Alig bírom szavakba kifejteni, mennyire imádtam. Csodálom az írónőt, Carrie Coopert amiért így kézben tudta tartani a szálakat. Csavar csavar hátán, és mindezt egy hatalmas fordulat követte, mégsem éreztem túlságosan erőltetettnek vagy soknak. Tökéletes volt. 
NAGYON AJÁNLOM. 

Karakterek: 
Lili: Szerintem egy végtelenül konok és önfejű nőt kaptunk főszereplőnek. Elég sok helyen találkozhatunk hasonlóval, ő mégis más volt, mint a többi könyvben. Egyszerűen azért, mert látszottak rajta az érzelmei. Nem próbált meg félelem nélkül átmenni egy ilyen helyzeten, mert tudta, hogy az élete egy hajszálon függ. Szeretett. Bár hogy kit, az még mindig összeköthető a konokságával, ugyanis valószínűleg a legrosszabb személynek adta oda a szívét, akit csak a Föld kerekén találhatott. Hopika, ez olyan tipikus én. Szóval összességében én annyit mondanék róla, hogy én kedveltem. Befogadnám legjobb barátnőmnek. 
John: Menő az ügynök élet, bár azért a férfinál is látszik, hogy azért nem fenékig tejfel. Elvesztette emiatt egy közelálló családtagját, méghozzá a testvérét, ezért én teljesen meg is értettem, amiért egy időben csak a bosszú hajszolta. Megtalálni a bátyja gyilkosát. És valljuk be, profi a pasas. 
Zac: Rettentően szerettem volna, hogy ne egy szerelmi háromszög alakuljon ki a két ügynök és a megmentett hölgyemény között. Bár sokszor éreztem, szinte Zac minden megnyilvánulásában, hogy azért nem közömbös neki Lili, de tudja, hogy csak veszélybe sodorná a lányt azzal, ha kapcsolatba bonyolódnának. Mégis én bírtam. Kedves volt, figyelmes és segítőkész, és ahogy John is mondta, az agya az összes bevetésnek, nélküle nem lenne sikere. 
Nikosz: Miért ejtek egy lelketlen maffiózóról pár szót is? Aki asszonyokat és gyerekeket gyilkol szemrebbenés nélkül? Magam sem tudom, de egyszerűen, amikor megjelent, nem ez sugárzott belőle. Mikor Lilivel volt, ez az éne elveszett, és egy teljesen új férfi lépett a helyébe. Talán ezért is kedveltem meg ennyire. 

Borító: 
Szintén imádom. Nem csoda, tapasztalataim szerint a kiadó könyveinek a köntösei zseniálisak. Ez sem lett kivétel. Sok borító alkalmával találkozok olyannal, hogy a külső egyáltalán nem takarja, miről szól a könyv valójában. Itt ettől nem kell tartanunk. Pont annyit mond el a történetről, amennyit elsőnek tudnunk kell róla. Egyedül a nő kezét vettem észre, ami irreálisan… rózsaszín. De amúgy perfekt és lenyűgöző. 

Összességében:
Mit is mondhatnék? A borítóra írt idézetek ezt megteszik helyettem. Kevés izgalmasabb könyvet olvastam valaha. A stílus egyszerűen már az első mondattól kezdve magával ragadott, és nem engedett el az utolsó szóig. Fordulatos, de pont annyira, hogy ne legyen zsúfoltnak mondható, erőltetettnek meg végképp nem. Csodálatos, kalandos, érzelmes, humoros. Aki egy ilyen könyvre vágyik, annak A szemtanú tökéletes olvasmánynak ígérkezik. Romantikus krimi rajongóknak szinte kötelező!

Oldalszám: 416
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Nikosz Sztatopulosz

Kedvenc idézetek: 

"Most aztán megkapta a kalandot, amire vágyott: egy nap leforgása alatt kétszer akarták lepuffantani, meg akarták fojtani, és ráadásként még jól össze is zúzták. Ennyi még James Bondnak is sok lenne!" 
*
 "– Nem lehet, hogy csak megjátszotta?
 – Hát akkor Oscart érdemel!" 
*
"– Nem is azt fogjuk használni. Ki kell nyitnunk a V-szekrényt, ott biztos találunk neki megfelelő papírt.
 – De az a vészhelyzetekre van kitalálva!
 – Vészhelyzet van – zárta le a témát John." 
*
 "– Szia! – szakította félbe az elmélkedését a pincér. – Ma melyik fogás lesz a befutó? A saláta vagy a spagetti?
 Jó ég! Még ebédelni is ilyen unalmasan és kiszámíthatóan szoktam?"

Nálam abszolút befutó volt *-* 

2017. július 12.

Anne L. Green - Eltitkolt múlt [+ Nyereményjáték]

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"Megszelídülhet ​egy vérbeli szívtipró? 

„Alexander Cross vagyok, egy veszedelmes és vakmerő csábító, a határtalan gyönyörök legfőbb rajongója. Az erotikus hódításaimat hobbinak tekintem, a kapcsolataimból kizárok minden lehetséges érzelmi kötődést, életem elsődleges célja újabb és újabb nő meghódítása. Szándékaimat sosem titkoltam, éppen ezért nem is értem, mit esznek rajtam olyan nagyon a nők? Tényleg ennyit jelentene a külső? Az előkelőség? A gazdagság? A szép szavak? A szemtelenség valóban lefegyverző lenne? Vagy talán csak a rossz, a bűn, a gonoszság izgalma csalogatja őket?” 

De mi történik, ha egy ilyen férfi beleun az addigi egyhangú, felszínes és érzelemmentes életébe és önmaga elszámoltatása közepette véletlenül elüti azt a nőt, aki életében először másképp tekint rá? Amikor Alex belenéz szépséges áldozata kék szemeibe, minden megváltozik, függővé válik. Megtapasztalja, milyen szeretni, gondoskodni és szeretve lenni. Idővel ráébred azonban, hogy Lexie nem az a nő, akinek hitte, múltja tele van szenvedéssel, titkokkal és fájdalmas rejtélyekkel, ám addigra már késő: elnyeli őt a mély, őszinte érzelem, amit a lány iránt táplál. 

Vajon a múlt sötét titkai engedik a fiatal szerelmeseket új életet kezdeni?"

Hálás köszönet a recenziós példányért az Álomgyár kiadónak és a beleírt kedves szavakért az írónőnek!

Már egy ideje ott csücsült a polcomon az Eltitkolt múlt az írónő többi könyve mellett, egészen eddig olvasatlanul. Vártam a megfelelő pillanatot, hogy a kezembe vegyem. Aztán egyszer csak jött egy váratlan központi hiba, ami miatt elment az egész áram a házban. Se net, se TV, se semmi. Mit csinálna ilyenkor egy gyerek, aki a 21. századba született? Lesokkolódna, hogy mit csináljon most. Szerencsére én nem vagyok mindennapi gyerek a 21. századból, előkaptam egy könyvet, mert annyira szükségem volt ebben a pillanatban Anne L. Green csodálatos, lendületes és érzelmes stílusára. Meg azért bevallom, a többi kötet után már nagyon kíváncsi voltam magára Alexander Crossra egy különálló kötetben. Érdekelt, hogy lett a megzabolázatlan szívtipróból szerelmes férfi. 
Meg kell mondjam, most sem csalódtam az írónőben. Pont erre volt szüksége a lelkemnek éppen, amit ő adott az Eltitkolt múlton keresztül.
Alexander Cross, a vérbeli üzletember, a szoknyapecér nőcsábász, akinél kétszer nem járt még hölgyemény, az egyszeri kalandok híve. Legjobb barátja a már A remény hajnalából megismert Matt Johnson, aki időtlen idők óta rágja a fülét már azzal, hogy nőjön be a feje lágya, és ideje lenne az egyéjszakás kalandokon túl látnia. Még Alex sem hitte el, hogy ez valaha bekövetkezne egészen addig, míg egy csinos hölgyemény nem landol véletlenül a szélvédőjén.
Az különösképpen tetszett, hogy Alex érzései nem pálfordulásként egyik pillanatról a másikra változtak meg, hanem az első fejezetben végig azt taglalja, mennyire nem érzi jól magát már a saját bőrében, nem érti, hogy jutott el idáig. És én ezt tiszteltem benne, hogy bár sok idejébe telt, de belátta. Rájött, hogy nem a helyes úton járt eddig, hogy egész eddigi életében nem önmaga volt, hanem valami kéjhajhász valaki, akit legszívesebben távolról elkerülne, mint a pestist. De hogy ez a változás kiteljesedhessen, valakire szüksége volt, mégpedig Alexandra O'brienre és az ő kisfiára, Aidenre. 
Anne L. Green szokásosan rettentően jól alakította a szálakat. Fűzte, fűzte, és én imádtam. Végig. Alig bírtam letenni, annyira megkedveltem a szereplőket, és annyira izgalmas volt. Mégis az írónő írásait el tudnám különíteni a hasonló kaliberű romantikus-erotikus kategóriától. Mert ez nem csak ennyiből áll. Anne L. Green könyvei nem csak ebből a két elemből tevődnek össze, hanem valamiféle tanulságot is hordoznak, amik nincsenek ráerőltetve az emberre, egyszerűen a sorok között kell olvasni, hogy felleljük őket. 
„Az élet olyan, mint a zongora. A fehér billentyűk jelentik a boldogságot és fekete billentyűk a szomorúságot. De soha ne feledd, hogy a fehér és fekete billentyűk együtt adják nekünk a dallamot!”
Rengeteg fordulat található benne, mégsem éreztem úgy, hogy ez túl sok lenne. Egyszerűen gyönyörű, érzelmes és tökéletes. Ráadásul nagy örömhír számomra, hogy az írónő legközelebbi kötete az itt megismert kis Aiden felnőttkoráról fog szólni, alig várom már, hogy olvashassam. 
Megragadó, kalandos, csodálatos. 
NAGYON AJÁNLOM.

Karakterek:
Alex: Mint említettem már fentebb, én nagyon tiszteltem, és mérhetetlenül megszerettem a könyvben a férfit. Egyszerűen annyira érzelmes, csodálatos, hogy egész végig azt kívántam, bárcsak nekem is lenne egy Alexander Crossom valahol a Földön, mert szükségem van egyre. Nehéz döntést hozni, mégis úgy gondolom, talán ő lett a kedvencem az eddigi kötetek közül, mert nincs mit tenni, ő Alex Cross.
Lexie: Nem tudom, hogy csinálja az írónő, de a könyvei főhősnői mérhetetlenül erősek, és számomra szimpatikusak. Bár eddig a kis hasonlóság közöttük, hogy mind menekülnek valami elől, de hát annyi baj legyen. Nekem sikerült Lexie-t is megkedvelnem Chloe és Amy mellett. Csodálom a bátorságát, hogy mindent feladott, az egész addigi életét. Nehéz, az biztos. A semmiből kellett új létet kovácsolnia, egyedül egy gyerekkel. Hatalmas teher, de megcsinálta. Az egyik legkitartóbb és erősebb női főhős, akiről valaha olvastam.

 "– Mintha két test, egy lélek lennénk – […]
 – Mert azok is vagyunk, két eltévedt, csonka lélek, melyek egymásra találtak." 

Borító:
Anne L. Green könyveinek borítói hasonló stílusban készültek, és ez is beillik a sorba. Elég minimalista, bár nekem tetszik. A szürke szín itt is dominál, mint a többinél, ami itt sötét rózsaszínnel párosul. Bár nekem még mindig A remény hajnala  új borítója a kedvenc, de ez a második. 

Összességében:
Nem vártam mást Anne L. Greentől, mint egy csodálatos, érzelmes csodát. És megkaptam. Alexander Cross és Alexandra O'brien története kivételes, romantikus, tele fordulatokkal és meglepő pillanatokkal. Imádtam olvasni, alig bírtam letenni. Az írónőnek olyan egyedi stílusa van, amit nem lehet megunni. Annyira büszke vagyok arra, hogy ezt egy hazai szerzőnek sikerült megteremtenie. Még mindig tartom azt az állítást, hogy Anne L. Green sok szempontból leköröz sok külföldi alkotót is. 
Leírni is képtelenség, engem mennyivel magával ragadott. Nem kérdés, hogy kedvencemmé vált.

Oldalszám: 408
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Alexander Cross

Kedvenc idézetek: 

"Kezdhetném a történetemet azzal, hogy ki is vagyok én valójában, de sajnos erre a kérdésre már én magam sem tudom a választ." 
*
 "Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak, játszanak." 
*
 "Az eszünk figyelmeztet bennünket arra, mit kellene elkerülnünk, de csak a szívünk mondhatja meg, mit kell cselekednünk." 
*
 "– Te mióta ácsorogsz itt? – kérdezte riadtan.
 – Talán az „Ezt nem mondjuk el a maminak, oké” óta – néztem rá mosolyogva." 
*
 "Kit a sors neked szán, el nem kerülheted….." 
*
 "Eltévedni önmagamtól, biztos állíthatom, olyan, mint egy sötét sikátorban bolyongani." 
*
 "– Igen, mami, Alex és én már nagyfiúk vagyunk – jelentette ki magabiztosan." 
 "Kérlek… ments meg engem önmagamtól." 
*
 "– Ugyan már! Egyébként is az elején leszögeztem, hogy csak hűséget fogadok neki, de vakságot nem." 
*
 "Hogy ki is vagyok én? Alexander Cross, a férfi, aki már tudja, ki ő valójában."


NYEREMÉNYJÁTÉK


Az írónő jóvoltából 5 db dedikált Eltitkolt múlt-os könyvjelző talál most gazdára. Hogy megnyerd az egyiket, nincs más dolgod,  mint...

- Lájkolni a blog facebook oldalát, amit ezen a linken érhetsz el
- Ha ezt megtetted, írni ide egy kommentet, amiben jelzed a részvételi szándékod egy e-mail cím kíséretében, hogy amennyiben te leszel az egyik szerencsés, rögtön tudjalak értesíteni
- Feliratkozni továbbra se kötelező, de ha szeretsz olvasni és könyves értékeléseket nyomon követni, akkor szívesen veszem. :) 


Jelentkezési határidő: 2017. 07. 30.
Sorsolás: 2017. 07. 31.


A nyerteseknek 72 órájuk van visszajelezni az e-mailemre, amennyiben ez nem történik meg, újrasorsolok a következő napon. Sajnos ezen a játékon is csak magyarországi molyok vehetnek részt, külföldre nem tudok postázni.

Sok sikert!
Barby

2017. július 9.

Nyári projekthét tag [+Nyereményjáték]

Sziasztok!

Elérkezett egy újabb projekthét, aminek a levezénylését és ötletét köszönjük szépen Virágnak. Ezennel a kis csapatunk a nyárhoz kapcsolódóan hozott különböző bejegyzéseket, én egy taggel érkeztem, amit a projekthét résztvevői közösen állítottak össze.


Gothic01 kérdései: 
- Ha egy meglepetésutazásra készülnél, melyik könyvkarakterre bíznád rá a holmijaid becsomagolását és ki az, akit minden körülmények között távol tartanál a feladattól?
Mivel ők annyira nem ismernek engem, mint én őket, így talán egyiket se választanám. Inkább anyukám vagy a legjobb barátom lenne erre a válasz, bár továbbra is szeretem egyedül és saját magam bepakolni a a cuccaimat.

- Vihar miatt felszállási tilalom lép életbe és minden jel arra mutat, a reptéren kell éjszakáznod egy idegen országban és akár napok telhetnek el, mire valamerre elindulhatsz. Melyik könyvszereplőtől kérnél telefonos segítséget?
Jelenleg John Logantől. Ahogy megismertem, ő az a pasi, akire bármikor számíthatok, ott terem, ha segítség kell.

 AniTiger kérdése: 
- Ebben a kellemes nyári időben egy úszógumin lustálkodsz valamelyik magyar tóban, egy tengerben vagy akár egy medencében. Már csak egy dolog hiányzik a tökéletességhez: egy könyv. Melyik könyvet mernéd így olvasni és miért?
Inkább semelyiket, ismerve magamat a második pillanatban kiesnék az úszógumiból, vagy az öcséim egyike beleborítana a hideg vízbe, szegény könyvet nem tenném ki ennek áldozatául.

Perpetua és Indie kérdése:
- Van valami könyves célkitűzésed nyárra vagy nyaralásra?
Mint tavaly, most is szeretném elérni a nyáron elolvasottak könyveknél az 50 db-ot, hát eddig nem egészen jól haladok vele. Tavaly csak 45 jött össze.

NagyDorka kérdése:
- Táborba készülsz a nyárra. Kik lennének azok a karakterek, akikkel szívesen együtt töltenél egy egész hetet a móka és kacagás jegyében? Ki(k) az(ok) a karakter(ek), aki(ket) szívesebben látnál egy lakatlan szigeten, minthogy vele(ük) bulizd át a nyarat?
Táborba egy egész könyvespasikból álló listát írhatnék, de egész biztos vagyok benne, hogy valakit kihagynék. Azért próbálkozzunk... Cam Hamilton, Jace Wayland, Étienne St.Clair, Nagy Márk, Alexander Cross, Hardin Scott, Maxon Schreave, John Logan... etc.
A lakatlan szigetre küldeném lista lényegesen rövidebb, egész pontosan 3 név szerepel rajta.
Bella Swan, Anastasia Steel és Rentai Renáta. Szerintem érthető módon akarom őket távol tartani magamtól.

FairyDust kérdése:
- Ha adott lenne egy Hawaii 2 hetes álomutazás, és vihetnél magaddal három személyt(különböző könyvekből), kit vinnél és miért?
Ridge Lawsont a Maybe Somedayből, mert egyszerűen a könyv alatt annyira a szívemhez nőtt, ráadásul ott énekelhetne és gitározhatna nekem. Daemon Black a szokásos arroganciájával, de felülmúlatatlan szexiségével is jelen lenne. Egyszerűen azért, mert imádom a stílusát. A harmadik.. Legyen Alexander Cross Anne L. Green Eltitkolt múlt c. könyvéből, mert.. imádom és kész.

Sol kérdése: 
- Már mindent bepakoltál a nyaralásra, amikor észreveszed, hogy kifelejtetted a könyvet, és nincs több hely neki a táskádban. Mit veszel ki, hogy legyen hely a könyvnek? 
Betömködöm, nincs mese. Könyvet muszáj vinni. Vagy valamit átcsempészek anyáék táskájába.

Vikcy3 kérdése: 
- Melyik az a (létező) hely, amit egy könyv hatására látogattál meg/látogatnál meg a jövőben?
Nem csak a könyv miatt, de az Anna és a francia csók miatt Párizsban az Eiffel torony.


molly kérdései: 
- Ha egy könyvhelyszínre mehetnél 1 hétre nyaralni (tehát oda, ahol a történet játszódik) melyiket választanád? 
HOGWARTS!

- Hány könyvet viszel magaddal nyaralásra?
Általában 3-5 és hozzá egy e-book olvasót.


Valentine Wiggin kérdései: 
- Melyik az a teljesen fiktív ország vagy hely, ahová szívesen elutaznál? Augusztus 20-án fontos szerepet kap a történelem.
NEVERLAND!

- Kedvenc történelmi regényed? 
R. Kelényi Angelika - Az ártatlan

- Rossz az idő, így egy napot „kultúrprogrammal” kell töltened. Melyik fiktív karakterrel mennél könyvtárba, múzeumba, moziba?
Ethan Marksszal a Három dolgot mondj-ból.

csokitorta kérdése: 
- Melyik könyvszereplőt választanád idegenvezetőnek? 
Attól függ, merre mennék.

Beatrice8 kérdései: 
- .A szüleid/barátaid/családod megelégelték, hogy mindig olvasol, ezért megtiltják, hogy a közös nyaralásotokra vigyél könyvet. Milyen reakcióra számíthatnak tőled? 
Thuglife-ra. Tudnák, hogy úgyis beteszek párat.

- Melyik könyvet vinnéd magaddal egy világ körüli nyaralásra? 
E-book olvasót tele könyvekkel.

M_Annie_99 kérdései: 
- Ha az lenne a nyári házi feladatod, hogy írj egy tipikus, nyári szerelmes történetet, melyik könyvből/könyvekből merítenél ihletet? 
A saját életemből, elég sablonos az már magától is.

- Ha választanod kellene, melyik kedvenc könyves karakterednek írnál szerelmes levelet?
Jelenleg Ridge Lawsonnak.

Judy22 kérdései: 
- Milyen nyári ételt szeretsz a legjobban és mely könyves karakterrel fogyasztanád el most per pillanat? 
Fagyiiiii és talán Cam Hamilton.

- Mennyivel olvasol többet/kevesebbet nyáron, mint a többi évszakban? 
Talán 1-2 könyvvel többet /hónap, de mivel nyáron suli helyett dolgozom, nem nagy változás.

- Mit szeretsz legjobban a nyárban? 
A fagyit, a sok szabadidőt, medencézést, barátokkal való találkozást, a sorozatmaratonokat.

- Nyárról milyen 10 szó jut eszedbe rögtön? 
Fagyi, Nutellás fagyi, eperfagyi, kókuszos fagyi, pisztáciás fagyi, barackos túró rudi fagyi, erdei gyümölcsös fagyi, stracciatella fagyi, citromfagyi, csokifagyi

- Mutass egy számodra
nagyon nyárias borítót!
Niitaa kérdései: 
- Melyik három könyvbeli karakterrel tartanál a legszívesebben csajos/pasis estét? Milyen programok merülnének fel?
Mozizni mennék Trent Maddoxszal, Cam Hamiltonnal a Margit-szigetre mennék sétálni, Alex Cross-szal pedig elmennék a luxushajójára egy hétvégére. Grr.

- Mint nyári nyaralás, melyik könyv világába lépnél be a legszívesebben, eltölteni ott egy hetet? 
Talán Stephanie Perkins - Anna és a francia csók-ban.

Virág kérdései:
- Klisés klasszikus leszek: mik a terveid erre a nyárra? :)
Dolgozni, olvasni, sorozatmaratont tartani és minél több időt tölteni a barátokkal és a családdal.
- Ülsz a kocsiban, és nézed az elsuhanó tájat az ablakon át, ahogy tartasz a nyaralásra. A nap süt, a szél kellemesen hűsít, az országút pedig végtelenül terül el előtted. Milyen aláfestőzenét képzelnél az utazáshoz?
Ellie Goulding - Still Falling For You (Bár megeshet azért, mert jelenleg is ez megy a háttérben.)

BarbyMalik kérdése:
- Ha nyár, akkor nekem a fagyi jut először eszembe. Melyik könyvkaraktert vinnéd el fagyizni?
Legyen mondjuk Peeta Mellark. Az Éhezők Viadala után kijár neki a szórakozás.
- Szép idő + hintaágy + jó könyv = tökéletes időtöltés. Melyik kötet illene neked az egyenletbe?
Most éppen Maggie Stiefvater - A Hollófiúk van terítéken, szóval lehet is, hogy kiülök ebben a szép időben a hintaágyra. ;)
- Melyik az a könyv, amit nyáron mindenképp el szeretnél olvasni? Miért?
Egyrészt van egy 10-es listám @Niitaa NAGY nyári olvasmánylistájához, hogy megkaphassam a szép, piros plecsnit, de ha egyet kellene választanom, akkor Baráth Viktória - A főnök c. könyvére már nagyon kíváncsi vagyok, és már ott is van a polcomon, csak olvasásra vár. :)

A projekthét további résztvevőit a játékokra kattintva érhetitek el.




Nyereményjáték

@Virág_Blogger @Sol @BarbyMalik0112 @neverhood @csokitorta @NagyDorka @Ashley_Redwood @sateenkaarigirl @perpetua @Gothic01 @AliceBertrand @M_Annie_99 @Vicky3 @VNoémi @FairyDust @molly_ @Mira_Könyvespolca_blog @_RókaLány @AniTiger @Niitaa @pveronika @Valentine_Wiggin @Judy22 @Beatrice8


Befejeződött a Summer Forever Projekt, és arra gondoltunk, hogy a mostani közös munkát megkoronázzuk egy nyereményjátékkal. A könyv nem egy nyári történet, viszont én meleg szívvel ajánlom mindenkinek. Ez pedig, 

Dohoczki Máté: Tiszta kézzel 

című könyve, amit maga az író ajánlott fel, és dedikált is a nyertesnek.

A másik könyvet Beatrice8 (Molybirodalom) bloggerinája ajánlotta fel, ami viszont már egy nyári mű. Ez pedig

Jenny Han: The Summer I Turned Pretty – A nyár, amikor megszépültem 

című könyv.
Ahhoz, hogy részt tudjatok venni a nyereményjátékon, nincs más dolgotok, mint kitölteni a jól megszokott Rafflecopter dobozkát. Ebbe a Rafflecopter dobozba előbb be kell jelentkezni, hogy lássátok a feladatokat. 

A feladatok: 
 – lájkolni a résztvevő blogok és Dohoczki Máté írói Facebook oldalát! 
 – feliratkozni a résztvevő blogokra! (A blogok listáját a fenti képen lévő játékokra kattintva is elérhetitek)
 – megadni milyen néven tetted meg az első két feladatot! 
 – válaszolni egyetlen kérdésre! 

A nyereményjáték 2017.07.09-én (vasárnap) indul és egy hétig, azaz 7 napig tart! 

Eddig van időtök teljesíteni a feladatok. A nyereményjátékban csak azok a személyek vesznek részt, akik az összes feltételt teljesítik! Sok szerencsét mindenkinek! 
Csak magyarországi címre van postázás!

Köszönjük az egész hetes figyelmet! :)


a Rafflecopter giveaway

2017. július 6.

Elle Kennedy - A baklövés

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"A ​srác nem csak a pályán szeret játszani… 
 De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… 
 A srác nem csak a pályán szeret játszani… Az egyetemista John Logan bármelyik lányt megkaphatja. A hokicsapat sztárjaként az élete csupa buli és csajozás, ám lefegyverző mosolya és laza stílusa valójában csak álca, amivel a diploma után rá váró évek miatti keserűségét leplezi. Szexi kalandja az elsőéves Grace Iversszel egy időre feledteti vele a gondokat, de egy meggondolatlan lépés miatt elveszíti a lányt, és utána kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, megérdemel egy második esélyt. De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… A rosszul sikerült első év után Grace immár idősebben és érettebben tér vissza a Briar Egyetemre. Úgy érzi, végre sikerült elfelejtenie a nagyképű hokist, akinek majdnem odaadta a szüzességét. Már nem az a szende, csendes kislány, akit Logan annak idején megismert. Ha a srác azt hiszi, hogy ő is engedelmesen hanyatt vágódik neki, mint a többi csaj, hát nagyon téved. Ha vissza akarja kapni, küzdjön meg érte! Ezúttal Grace veszi kezébe az irányítást… és nem lesz szívbajos. "

Mikor megláttam, hogy a Könyvmolyképző kiadó az idei Könyvhétre tervezi megjelentetni Elle Kennedy Off Campus sorozatának második részét, azonnal felpattantam, és ujjongani kezdtem. Az első rész, Az üzlet számomra teljesen megnyerő volt, imádtam olvasni, kíváncsi voltam a folytatásra. Ráadásul főszereplőnek Logant kaptuk, John Logant! Mi másra vágyhat egy tinilány?
Pont aznap, mikor belekezdtem a könyvbe, beszélgettünk barátnőmmel, hogy az életben az egyik legnagyobb szívás az, ha a szerelmed a legjobb barátodba van fülig beleesve. A legeslegrosszabb dolog. Aláírom. 
Az előző kötetben nekem már szemet szúrt Logan gyengéd érzelme a lány iránt, így már akkor is nagy dilemmában voltam, kivel shippeljem Hannah-t. A mérlegben viszont az adta a végső löketet, hogy ő viszont Garrett-tel lelki társ. Nincs mit tenni. Én viszont Logant szívesen elfogadom.

"– Te vagy az utolsó gondolatom lefekvés előtt, és az első, amikor reggel kinyitom a szemem. Te vagy az igazi." 

Ahogy az első részt, ezt is sikerült egy ültő helyemben elolvasnom, mivel annyira magával ragadott. Az írónő stílusa továbbra is zseniális, az a humor, amit belevisz, egyszerűen csodálatos. Annyi helyen nevettem fel hangosan, hogy attól féltem, felkeltem hajnalok hajnalán az öcsémet a szomszéd szobában. Nagyszerű kikapcsolódás volt. Megismerhettük Logan családját, mennyire nehéz is igazából neki, és ebben a kötetben ezt a körítést nem éreztem soknak.
Ami esetleg szemet szúrhat az olvasónak, hogy szinte két részre van bontva az eseménysorozat. Ezt részben Logan érzelmeihez kötném, másrészt meg egy nyári szünet áll be, így a beszélgetés kettejük között megszakad egy időre.
Nagyon nehéz erről a kötetről spoilermentesen nyilatkozni, viszont annyit mindenképp mondhatok, hogy én egyáltalán nem bántam meg, hogy a könyvhéten hazacipeltem. Ha egy mű tetszik az írótól, az lehet akár egy véletlen is, de ha már kettő... Elhatároztam, hogy mindenképp utánanézek Elle többi könyvének, esetleg angolul beszerzem, és ráveszem magam az olvasására, ugyanis legjobb tudásom szerint a következő kötetben Dean lesz a főhősünk, aki itt enyhén bunkó, mégis azért én rettenetesen bírtam.
Szerintem az írónő nagyon jól fenntartotta az érdeklődést, a végkimenetel azért már a startnál tiszta volt számomra, de hát kérem szépen a legtöbbnél így van ez, nem rovom fel ezt neki. Akinek tetszett az első rész, ezt talán még annál is jobban fogja szeretni.
AJÁNLOM.

Karakterek:
Grace: Igazából bevallom, olyan régen olvastam már az első könyvet, hogy Hannah karakterével őt most nem nagyon tudom összehasonlítani. Tulajdonképpen tetszett, hogy nem adta be olyan könnyen a derekát, tartotta magát, de mégsem állt ellen az érzelmeinek.
Logan: Kezdjük ott, hogy sportoló. Nekem meg eseteim a sportolók, szóval már eleve pluszponttal indult a játékban a srác. De aztán ahogy egyre haladtunk a történetben, úgy ismerhettük meg a különböző oldalát. A gyengédet, a kedveset, a szeretőt, ahogy a családjával bánik, önzetlen... Egyszerűen annyira megmelengette a szívemet, hogy az valami hihetetlen. Nekem is kell egy John Logan!



 "John Logan a szobámban van. Nem is, John Logan az ágyamban van. Abszolút nem készültem fel erre." 

Borító:
Mit mondhatnék?
Most nem olvastam tömegközlekedésen, hogy nagy szemekkel bámulják az emberek, én továbbra is annál maradok, hogy imádom. Bár inkább a nőknek kedvez, mint a férfiaknak, bár szerintem az előbbiek olvassák inkább.

Összességében:
Nem is tudom, mire vártam az első rész után. Már akkor a szívemen viseltem Logan sorsát, így mikor kezembe vettem az ő saját történetét, az egyből beszippantott. Imádom, imádom, imádom. Az írónő ismét zseniálisat alkotott, belevitte a sajátos humorát, a cselekmény érdekes volt, szintén egy ültő helyemben a végére értem. Ez azért már elmond valamit, nem? Kíváncsi vagyok Elle Kennedy más művére is.
Kinek ajánlanám? Legszívesebben mindenkinek, mégis inkább azt mondanám, hogy akik szeretik a sportos könyveket, az egyetemen játszódó történeteket, vagy egy kis kikapcsolódásra és nevetésre vágynak.

Oldalszám: 352
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: John Logan

Kedvenc idézetek: 
 "– Mivel bosszantottad fel a hölgyikét? Kell pár infó, mielőtt megszórunk a bölcsességgel." 
*
"– Jaj, ne! Ugye nem beszéltél neki a bábfóbiádról? – sóhajt fel hangosan. – Szívem, nem szabadna mindenkire így rázúdítanod az őrültségeidet. De komolyan. Ezeket tartogasd későbbre, amikor már benne vagy a kapcsolatban, és a srác nem tud olyan könnyen megpattanni." 
*
"Gondolatban vállon veregetem magam, amiért képes voltam kontrollálatlan locsogás nélkül beszélgetni egy helyes pasival. Ezért csillagos ötöst érdemelnék. Na persze továbbra is halálideges vagyok, de van valami Loganben, ami bizonyos mértékig megnyugtat. Totál laza, és amúgy is nehéz félni valakitől, aki marokszámra tömi magába a gumimacikat." 
*
 "– Mondták már neked, hogy hihetetlenül sokat dumálsz?" 
*
 "Ez is a sportkereskedelem egyik csodája. Csak nyomj egy sportemblémát bármilyen ócskaságra, és máris viszik, mint a cukrot." 
*
 "– Arra számítottál, hogy nemet mondok? – kuncogok.
 - Olyasmi – vallja be.
 – Már miért tennék ilyet? De komolyan, melyik srác ne akarná megnézni a Die Hardot? Már csak azzal tehetnéd még vonzóbbá az ajánlatot, ha megkínálnál valami piával.
 – Sajnos azzal nem szolgálhatok – gondolkodik el. – De van egy zacskó gumimacim a fiókban.
 – Légy a feleségem! – vágom rá." 
*
 "– Drágám, nyilván cefetül érzi magát azért, amit tett, különben nem próbálkozna ennyire. Te pedig… végül is úgy tervezted, hogy le… hogy nekiadod a legbecsesebb kincsedet…
Akkorát köpök, hogy a kávé lecsorog az államon és a nyakamon. (…)
 – Úristen, anyu! Ezt soha az életben ne mondd többet! Könyörgöm.
 – Csak próbáltam felvenni a szülői stílust.
 – Ez nem szülői, hanem viktoriánus korabeli stílus.
 – Jól van. Akkor kefélni akartál vele…" 
*
 "– Istenem, el sem hiszem! – sikkant fel izgatottan. – Ma este végre kefélni fogsz.
 – Ha megfelelő lesz a pillanat – emlékeztetem.
 – Drágám, John Loganről beszélünk. Vele nincsenek rossz pillanatok." 
*
 "Gyerekként mindig minden nagyobbnak tűnik." 
*
 "A világ óriási, tele csodákkal és lehetőségekkel." 
*
 "Dean Heyward-Di Laurentis még életében nem volt józan egyetlen buliban sem. Valahányszor elhagyja a házat, iszik, mint a gödény, és általában be is tép. Őrület, de mindez semmilyen hatással nincs a hokiteljesítményére. Azon ritka teremtmények közé tartozik, akik a bulikon úgy csapatnak, mint a korai Robert Downey Jr., de valami csoda folytán olyan sikeresek, mint a mai Rober Downey Jr." 
*
 "– Lássuk csak! Étteremválasztás csillagos tízes. Modor… kinyitottad előttem a kocsiajtót, tehát tízes. Társalgási készség… kilences.
 – Kilences? – csattan fel.
 – Egy pontot levontam a hokitéma miatt. Az elég uncsi volt – eresztek meg egy huncut mosolyt. Logan összehúzott szemmel néz rám.
 – Vigyázz asszony! Túl messzire mész.
 Ügyet sem vetek rá.
 – Vonzalom? Tízes. Átölelted a vállamat, és megfogtad a kezemet, ami kellemes volt. Már csak egy dolog maradt: a búcsúcsók. Még nem tudtam pontozni, de jobb ha tudod, hogy alapból egy pont mínusszal indulsz, mert értékelésért nyaggatsz ahelyett, hogy nekiállnál.
 – Ez most komoly? – csillant fel a szeme. – Büntetést kapok azért, mert úriemberként viselkedek?
 – Mínusz két pont. Vigyázz, mert fogy az idő Johnny." 
*
 "– Oké – mormogom. – De ha leesem, és te nem kapsz el, és valami csoda folytán életben maradok, és még a karomat is használni tudom, én isten bizony agyonverlek.
 – Megdumáltuk- vigyorog rám." 

Így a rengeteg kedvenc idézet után jöjjön a csillagozás...

Mi más lenne? Hisz' imádtam! 

2017. július 3.

Julie Buxbaum - Három dolgot mondj

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Jessie-vel ​csak a baj van, ő legalábbis így érzi a Los Angeles-i magániskolában töltött első héten. Már épp azon gondolkodik, hogy visszasomfordál Chicagóba, amikor e-mailje érkezik egy Valaki/Senki (VS) nevű sráctól, aki felajánlja, hogy segít neki eligazodni a Wood Valley Gimi dzsungelében. Ez valami vicc? Megbízhat VS-ben, elfogadhatja tőle a segítséget, amelyre óriási szüksége van? Alig két éve, hogy meghalt az édesanyja, és miután az apja váratlanul feleségül vett egy interneten megismert nőt, Jessie kénytelen az ország másik felébe költözni, és mostohaszörnyével meg annak beképzelt fiával élni. Jessie végső kétségbeesésében úgy dönt, VS-re bízza magát. A srác hamarosan a lány mentőkötelévé és szövetségesévé válik, és Jessie szeretné személyesen is megismerni. De mi van, ha egy rejtélynek jobban áll a megoldatlanság? 
Julie Buxbaum művében komédia és tragédia, szeretet és veszteség, fájdalom és emelkedettség keveredik. Első ifjúsági regényének szereplőit minden bizonnyal hamarosan az olvasó is barátaivá fogadja."

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt a GABO kiadónak!

Mikor először láttam a kiadó Könyvfesztiválra megjelenő könyveinek listáját, rögtön megakadt a szemem ezen a címen, így át elolvastam a fülszövegét. A poszt alatti komment szekciót alaposabban megnézve olyanokkal találtam szembe magam, minthogy a történet vége ezek alapján mennyire egyértelmű, ez alapján a pár sor után tudja már mi lesz a könyvben és még tovább. Bánom is rendesen, de míg bele nem kezdtem, én is adtam ezeknek az embereknek a véleményét. Bár én szeretem ezeket a gimis, fiatalos történeteket, ennek egyszerű magyarázata, hogy én is épp ezeket az időket élem, és egyidős vagyok a mostani főszereplőnkkel, Jessie-vel is.
Nem vártam tőle túl sokat, csak hogy szórakoztasson. Egy nehezebb hangvételű könyv után voltam, így kezdtem neki a Három dolgot mondj-ba.
Már az elején feltűnt, hogy én ezt rettentően imádni fogom, Egyszerűen az írónő stílusa annyira megfogott, annyira humoros volt, hogy az valami hihetetlen, és nekem pont ilyenre volt szükségem egy napsütéses, nyári napon. Tehát le se bírtam tenni, mert egyszerűen magához láncolt a kötet. Először.
Másodszor pedig maga az alaptörténet is szimpatikus volt. Bár kezdetben azt hittem, hogy ez is egy mostohabátyós mű lesz, engem mégsem ez fogott meg igazán. Hanem Jessie helyzete. A félárva sorsra jutó leányzó, aki egy pillanat alatt elvesztett mindenkit, aki számára a biztos pontot jelentette. Az anyukáját, apukáját, aki a saját gyászába és az új életébe süppedt, és el kellett hagynia a legjobb barátnőjét is, aki Chicagóban maradt, míg Jessie a nagybetűs L.A.-be költözött. Így kellett boldogulnia egy teljesen új életben. Aztán hirtelen egy e-mail mindent megváltoztatott. Nem érezte már magát egyedül, volt valaki akire számíthatott a nagy kavalkádban. Lett egy barátja. Egy internetes barátja. És akkor is megláttam benne magamat, ezt pedig azért mondhatom, mert a világhálónak köszönhetően én is rengeteg csodálatos embert ismerhettem meg. Legyen az könyvmoly, blogger vagy directioner.
De térjünk is vissza Jessie történetéhez.
Kicsit szadista a részemről azt mondani, hogy nagyon jó volt nézni Jessie és a barátnői ötletelgetését, mégis ki lehet a titokzatos VS, akivel már hónapok óta üzengetnek egymásnak. Aki mellesleg cukin fura és aranyosan bókol is a lánynak. Én eközben elgondolkodtam, hogy bele lehet fülig szerelmesedni egy olyan emberbe, akit az ember még csak nem is látott, csak csetelt vele? Huh, hát nehéz kérdés.
Azért a gimiben sem annyira rossz Jessie-nek, ugyanis egy irtó helyes fiúval kell közösen verselemzős beadandót írnia. Lehet az ember szerelmes egyszerre két személybe is? Annyira nem osztom ezt a véleményt, de lássuk, mi sül ki belőle. Egyszer majd döntenie kell.
Ha csak egyetlen momentumot lehetne választani, amit nagyon szerettem a könyvben, persze az írónő humorán kívül, akkor az lenne, hogy Julie Buxbaum rettentően jól meg tud minket téveszteni. Ahogy Jessie őrlődik, hogy mégis ki az, akivel beszélget már hosszú ideje, akit szinte megismert, már csak egy külsőt kell csatolnia a velős megjegyzésekhez, az valami fenomenális. Bevallom, nekem is volt valami elméletem a végkimenetelre, mégis újból és újból elbizonytalanított benne.
És a végén már nem akartam elengedni a történetet.
NAGYON AJÁNLOM.
"Három dolgot mondj, olyat, amit nem tudok rólad!" 

Karakterek:
Jessie: Nagyon bírtam. A humorát, a viselkedését, hogy nem alélt el egy sráctól rögtön. És hogy bár volt választási lehetősége, belátta, hogy számára melyik az ideálisabb. Melyik illik hozzá jobban, és én végül is csak támogatni tudtam a döntésében. Ezennel is a könyves-legjobb-barátnőmmé avattam Jessie Holmest.
Neeeem akarok spoilerezni itt nektek, szóval a pasi részét most kihagynám, de azért a fenti soraimból egy parányit lehet következtetni, hogy melyiküket szerettem jobban.

"Tudod, hogy az én szívem miért dobog? A Nutelláért." 

Borító:
Imádom. Barbi 💓szimbolikus borító. Kéne ilyen bögrét csináltatnom, mert már nagyon esedékes. Nem győzöm leírni, mennyire szeretem az ilyeneket. És a Három dolgot mondj  borítója is ide tartozik. Egyszerűen a képen látható tárgyak mindegyike így, olvasás után külön értelemmel bír. Mint a kávésbögre, toll vagy telefon. Gyönyörű munka lett, főleg a cím alatt lévő billentyűzet gombok a kedvenceim. Ötletes és rettentően jól mutat.

Összességében:
Ma is tanultam valamit. Mégpedig, hogy a könyvet nemhogy borítóról, de fülszövegről se ítéljünk meg, ugyanis ebből a hibámból becsültem le Julie Buxbaum könyvét. A végén mondjuk pozitívan csalódtam ezáltal, mégis azért ez felért nálam egy Aesopus mesével.
Egy könnyed történetre vágytam, és meg is kaptam. És még milyet! A fülszöveg alapján kiszámíthatónak és sablonosnak titulált történet olvasás közben hirtelen átváltozott valami varázslat folytán egy fordulatos, humoros könyvvé, amit a végén már el sem akartam engedni. Zseniális, többször is felnevettem a sorai alatt, tökéletes kikapcsolódást nyújtott egy meleg, nyári napon.
Így azoknak ajánlanám leginkább, akik szeretnének visszarepülni a középiskola padjába, és átélni egy nagyszerű, kiszámíthatatlan történetet, amiben Jessie és egy internetes barát kapott főszerepet.

Oldalszám: 360
Kiadó: GABO

Kedvenc karakter: Ethan Marks

Kedvenc idézetek: 

"Én: Sült krumpli vagy chips?
VS: ez könnyű. sült krumpli bármikor, bárhol. ketchup vagy salsa szósz?
Én: Ketchup. Harry Potter: a könyvek vagy a filmek?
VS: ez nem fog neked tetszeni, de őszintén szólva… a filmek.
Én: Ez komoly?
VS: tudom, tudom, sosem szabad beismerni, hogy jobban tetszik a film, mint a könyv, de hallod, két szót mondok: Emma Watson." 
*
 "VS: Lehet, hogy az otthon nem feltétlenül egy hely."

2017. június 29.

Julia Lewis Thomson - Többek által

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"Te ​megérdemelnéd a második esélyt? Anna mély érzésű lány, aki szeretetre vágyik. Igazán megérdemelné, hogy boldog legyen. A Defektesek dobosa, András megadja neki mindazt, amire szüksége van: szerelmet, nyugalmat és boldogságot. De vajon mindez az övé lehet anélkül, hogy megjárná a poklot? Annának nem adatik meg a könnyebbik út Az élet tragédiák sorozata. Anna, amikor már mindent elveszített, ráébred, hogy választania kell: hagyja, hogy végleg maga alá temesse az önsajnálat, vagy belekapaszkodik egy halvány napsugárba, és elhiszi, hogy az rá ragyog. Vajon Anna képes szembe nézni saját félelmeivel, és megleli azt, amiért érdemes küzdenie? Lesz-e elég bátorsága újra szeretni és az új szerelemért áldozatokat hozni? Tud-e küzdeni egy olyan férfi szerelméért, akivel a kapcsolatát mindenki helyteleníti? Vagy engedi, hogy mások irányítsák, azt remélve, hogy így nem érheti több fájdalom? 
Julia Lewis Thomson valódi mélységekbe és magasságokba röpíti olvasóját. A szerző hisz abban, hogy kockázatokat kell vállalnunk ahhoz, hogy megtalálhassuk a boldogságot, amihez olykor fel kell égetnünk a hidakat magunk mögött, illetve meg kell bocsátanunk magunknak és a szeretteinknek kortárs magyar magyar nyelvű ne"

Köszönöm szépen a dedikált példányt az írónőnek és az Álomgyár kiadónak!

Amióta először hallottam a könyvről, azóta érdekel a tartalma. Különböző véleményeket olvastam vele kapcsolatban, és azon kaptam magam, hogy a végére kíváncsi lettem volna a sajátoméra is. Érdekelt, hogy mit tud nyújtani nekem ez a látszólag rövidke könyv. És azt kell mondanom, hogy sokat. Lelkileg rengeteget, ezt így utólag tudom nyilatkozni. De még mielőtt nekifogtam volna, ugyanúgy megvoltak bennem a kételyek, mint a hasonló terjedelmű műveknél, hogy nem lesz-e összecsapott, megismerem-e úgy a szereplőket, ahogy szeretném, nem fog-e túl gyorsan haladni. Végül ezekre a kérdéseimre sikerült megkapnom a válaszokat a mű olvasása közben.
Történetünk rögtön belevág a közepébe, amolyan in medias resszel. Az elején inkább főszereplőnk, Anna karakterét ismerhetjük meg jobban, milyen tévesen áll önmagához, a saját jelleméhez, mennyire lebecsüli önmagát, mert annyi mindent átélt, ami erre a következtetésre juttatta. Hogy ő alig ér valamit. Persze ez egyáltalán nem igaz, hiszen minden embernek megvan a maga szerepe a világ és az élet körforgásában. Már ekkor kivettem, hogy ez a mű nem feltétlen a cselekményével és annak haladásával fog megfogni, hanem annál inkább a mondanivalójával. Az érzelmekkel, amik a betűkön keresztül átjöttek, és egyenesen a szívembe találtak.
Anna fájdalmát, kételyeit és teljes valóját át lehetett érezni, bár néha nem értettem együtt velük, ez talán abból adódhatott, hogy magamat teljesen más karakternek mondanám, mint amilyen a főszereplőnk. Ennek ellenére átéreztem mindent, amit az írónő közölni kívánt vele kapcsolatban.
A könyv inkább kisebb részletekből áll Anna életéből, ami nem rossz, bár egy kicsit homályos képet ad így. Ezzel kapcsolatban merült fel bennem az, hogy esetleg egy kicsit siettetni akarja Julia a szálakat, a történéseket, mégis én fontosnak találtam volna kifejteni bővebben. Egyrészt, mert Anna életében fontos szerepe volt Andrisnak, mégis én kicsit keveseltem a szereplését a műben. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy emelvényre visznek egy művet, előadják, és ezeknek az egy-egy színpadképei lennének. Mintha Anna élete egy darab lenne, de ennek csak pár jelentét mutatnák be, nem az egészet. És talán ettől lett a mérete is ilyen vékonyka. Annyira szívesen olvastam volna bővebben olyan dolgokról, amik egy vagy két mondattal lettek csak elintézve a könyvben.
Az írónő nekünk négy részre osztotta a művet, én leginkább kettővel számolnék. Fantáziadúsan magamban elneveztem ezeket előtte és utána  szekciónak. De hogy mi előtt és mi után vannak... Azt derítsétek ki ti! És tetszett-e nekem ez a nagy csavar? Alapjáraton nem szeretem, ha egy műbe ilyet visznek bele. Sokszor elrontják. Sokszor keveslem az erre fordított leírást. Mégis most azt tudom mondani, hogy ide ez szükségszerű volt, és bár nagyon fájt érte a szívem, mégis Anna jellemfejlődésében ennek a momentumnak fontos szerepe van. Igaz, hazudnék, ha azt mondanám, nem képzeltem el a befejezést egy alternatív véggel.
És a fenti kérdések egyikét megválaszolva, egyáltalán nem lett összecsapott. Látszik rajta a verítékes munka, ami meghozta gyümölcsét. Rendesen kidolgozta az írónő a baráti-, szerelmi- és egyéb szálakat, nem is tudom, hogy bírt ennyi felé figyelni. Mindennek köze van mindenhez. A párbeszédek és a leírások egymáshoz hasonlítva tökéletes arányban voltak.
Nem vártam, hogy egy elsőkönyves írónő lehozza nekem a csillagokat is, én mégsem csalódtam benne. Néhol érezhető volt, hogy kipróbálja magát, a szárnyát bontogatja, nekem ez leginkább a párbeszédeknél tűnt fel. De én azt mondom, hogy mindent el kell kezdeni valahol, és Julia Lewis Thomson nem akárhol kezdte el.
Végső gondolatom hasonló Virágéhoz. A történet az Epilógus előtt egy hirtelen ponton fejeződik be, mintha elvágták volna, pedig számomra maradtak még megválaszolatlan kérdések és apró, homályos pontok, amikről vártam volna, hogy még egy kicsit megtudjunk.
De ennek ellenére én gratulálok az írónőnek, hiszen egy zseniálisan összeszedett, átgondolt és lélektani történetet alkotott nekünk, ami szerintem sokunknak a javára fog válni.

Karakterek:
Anna: Azt hiszem, ebben az előtte és utána részben a lány szinte két pólusát figyelhettük meg. Az elején olyan magába zárkózó, csendes, kemény önértékelési zavarral küzdő lányt ismerhettünk meg, és az a bizonyos rész, ami eléggé meghatározza a könyvet, szükséges ahhoz, hogy Anna rájöjjön, ő maga is értékes. És sajnáltam, hogy erre nem jött rá hamarabb, és azt még jobban, hogy ilyeneket kellett átélnie. Szinte mindenki elhagyta. Az első adandó alkalommal hátat fordítottak neki olyan emberek, akikben teljes mértékig megbízott, ami engem elszomorított. Mérhetetlenül sajnáltam és együtt éreztem vele, miután hálát adtam a sorsnak, hogy én nem ilyen helyre születtem.
Tamás: Történetünk szinte második főszereplője, és bevallom, velem nem sikerült megkedveltetnie magát. Inkább sőt... Nem túlságosan érdekli semmi csupán az önző vágyai, ráadásul az én szememben az, amit elkövetett, az a legrondább dolog a világon. A megcsalás, a másik ember, házastárs hátbatámadása... Undorító. Tamás szerint az őszinteség nem elég jó megoldás. Nem, nekem ezek után már bármit tehet, a szívemet nem nyerheti el.
András: Ezzel ellenben unokaöccse, Andris. Ő amolyan tökéletes srác. Ambíciózus, vidám, gondoskodó, és még sorolhatnám sokáig a rengeteg jó tulajdonságát. És én tiszteltem a regény közben, így elnyerte a kedvenc szereplőm címet.

Borító:
Én imádom. Egyszerű, mégis nagyszerű. Nincs mibe belekötnöm, imádom, slussz-passz.

Összességében:
Vannak gyengeségei, de erősségei is egyaránt. Úgy figyeltem meg, hogy az írónő inkább a lélektani tartalmára fektetett több hangsúlyt, ami teljesen jól van. Átjött a főszereplőnk és a többi karakter sokféle érzelme, a szavakkal ügyesen bánik. Bár néhol érezhető volt, hogy a szárnybontogatás kezdetén áll, mégis csak gratulálni tudok a műhöz.
Azoknak ajánlanám leginkább, akik egy rövid, ámde annál lélekig hatoló olvasmányra vágynak. Pozitívum, hogy elfér egy kis táskában is, így akár a strandra, repülőre tökéletes útitárs.

Oldalszám: 248
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Erdős András, Maxim

Kedvenc idézetek: 

"– Csak az nem megy, amit nem akarsz. Bármi lehetséges." 
*
 "Be kellett látnom, hogy nincs annál jobb, mint esténként hozzábújva elaludni, és reggel arra ébredni, hogy a kávém már az asztalon vár." 
*
 "… az életet csak úgy lehet megélni, ha kockáztatsz, ha mersz szeretni: csak így lehetsz boldog…" 
*
 "Görcsösen meg akarsz felelni mindenkinek, pedig csak magadnak kellene." 
*
 "– Sajnálom… De az életben nem cselekszünk mindig helyesen, néha hibázunk. Jobb ha ezt elfogadod, mert te is fogsz." 
*
 "Féltem. Féltem szeretni. Nem szerethettem, mert akiket szerettem, azok egy idő után elhagytak." 
*
 "– Miért most forgattad fel a világomat?" 
*
 "– Jó lenne, ha végre elkezdenéd szedni a Leszarom tablettát, ahelyett, hogy fölösleges dolgokon rugózol. (…)
 – Nem érdekel, mit gondolnak rólad az alkalmazottaid?
 – 500 mg Leszarom naponta, és téged se fog – kacsintott rám.
 – Na és hol kapható ez a varázsbogyó?
 – Itt a fejedben – bökött a homlokomra. – Ebben az okos agyacskádban döntsd el, hogy köpsz másokra, és úgy éled az életed, ahogy neked jó: akkor meglátod, sokkal flottabbul fognak menni a dolgaid, és boldogabb leszel."